Járulékok, bevallások

Őstermelői és családi gazdasági rendszert átalakító törvény - tervezet

Főbb változások:
-Kibővül az őstermelők tevékenységi köre
-Az őstermelő bevételében a kiegészítő tevékenységből származó bevétel is megjelenhet a teljes őstermelői bevétel legfeljebb 25%-áig.
-Évi 600 ezer forintról az éves minimálbér felére nő (966 ezer forint) azon értékhatár, amelyet el nem érő éves bevétel esetén a mezőgazdasági őstermelőnek nem kell jövedelmet megállapítania, azaz nem keletkezik személyi jövedelemadó-kötelezettsége.
-Az őstermelők kétféle adózás közül választhatnak: a tételes költségelszámolás és az átalányadózás. A tételes költségelszámolás módja nem változna. Az átalányadózással kapcsolatosan azonban számos újdonság várható.
-A mezőgazdasági kistermelő bevételi értékhatára évi 8 millió forintról az éves minimálbér ötszörösére, megközelítőleg 10 millió forintra emelkedik 2020-as minimálbér értéken számolva.

Járulékbevallás

A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is– a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, melyből 4 százalék a természetbeni-, és 3 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a 10 százalék nyugdíjjárulékot. 

Ettől eltérően, az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot (mezőgazdasági kistermelő), az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A 8 millió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást. A havi járulékalap megállapításánál a tárgyévet megelőző évi bevétel 20 százalékának egytizenketted részét kell figyelembe venni. A jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást kizárólag a 8 millió forintos bevételi összeghatár számításánál kell figyelmen kívül hagyni, a járulékalap megállapításánál már figyelembe kell venni. 


Alanyi adómentesség

 Az adóalany akkor választhat alanyi adómentességet, ha annak az Áfa törvényben meghatározott feltételei fennállnak. Az alanyi adómentességet az adóalany a belföldi nyilvántartásba vételekor,  vagy a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig van választhat (a bejelentő/változás bejelentő lapon). Alanyi adómentességet csak olyan adóalany választhat, akinek a termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített (vagy megtérítendő) ellenérték - éves szinten göngyölített összege - nem haladja meg a 12 millió forintot sem a tárgyévet megelőző évben ténylegesen, sem a tárgyévben ésszerűen várhatóan. A különleges jogállású adóalanynak az alanyi adómentesség választásának bejelentésekor a bejelentő/változás bejelentő lapon egyértelműen jelölnie kell, hogy a választott alanyi adómentesség mellett fenntartja-e a különleges jogállását, vagy az alanyi adómentesség választásával egyidejűleg lemond a különleges jogállásáról. Ha különleges jogállását fenntartja, az alanyi adómentesség választására jogosító 12 millió forintos értékhatárba nem számítandó bele kompenzációs felárra jogosító ügyleteinek ellenértéke. Az alanyi adómentes adóalany - egyes értékesítései és beszerzései kivételével - az alanyi adómentesség időszakában - adófizetésre nem kötelezett, - előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult, - számla- illetve nyugtaadási kötelezettség terheli, - csak olyan számlát bocsáthat ki, amelyben áfa összeget, áfa mértéket nem tüntet fel.


NAV Információs füzet - Mezőgazdasági őstermelők adózása: 

https://www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz/2020
06-os információs füzet letölthető PDF formátumban